Ez az ösvény csak nemrég vált hivatalosan jelölt turistaúttá, sokáig csak vadászati célokat szolgált. „Az új turistautat bemutatva a szóvivő az egyedülálló panorámát emelte ki, az ösvényről páratlan kilátás nyílik a Pilisre. Hozzátette, bár nincsenek komolyabb szintbeli eltérések, az utat kifejezetten gyakorlott és jól felszerelt turistáknak ajánlják, mert az ösvény rendkívül keskeny.”
Így utólag azt mondom, nem is gyakorlottság kellett hozzá, inkább az, hogy ne legyen az ember tériszonyos. Néhol minden nehézség nélkül lehetett volna 20-30 métert seggencsúszni, de volt olyan része is, ahol mintha egy 10 emeletes ház tetején sétáltunk volna…
Az időjárással nagy szerencsénk volt, szombatra egész héten özönvizet és armageddont jósoltak, de az éjszakai(?) eső nyomait kivéve nem találkoztunk semmi ilyesmivel. Még szerencse, hogy ezt a figyelmeztetést nem olvastuk előtte: „Az ösvény egyes részei nagyon keskenyek, és meredek hegyoldalban vezetnek, csak száraz időben biztonságosak.” De sokan olvashattak időjárásjelentést, mert az erdőben két túrázót kivéve egy lélekkel sem találkoztunk.
Kicsit borongós volt az idő, és nagyrészt a fákról is lehullottak már a levelek, de nekem még így is nagyon tetszett a hely. Az elején fent futottunk a magasban, később meg lenn a patakmederben, jópárszor át kellett kelni a vízen is. Szép tiszta vizű patak, ezerszínű falevelek, csend, jó levegő… mi kell még? Több ilyen és ehhez hasonló nap…
Képek: elovarosok.hu, travelo.hu, turistamagazin.hu