Idén 25 akadályt építettek a szervezők, volt minden, a sártól kezdve a gatyamadzagból készült pókhálóig, de volt gumiabroncs- és zsákcipelés, mászások, kúszások, labirintus, kígyóverem.
A nyaralás után két nappal volt a verseny, tulajdonképpen kipihenten mentem, mert a nyaralás alatt csak egyszer futottam egy jelképes 7 km-t.
Gáborral az 5-ös és a 6-os rajtszám volt a miénk, ami egyrészt azt mutatja, hogy jó korán neveztünk, másrészt az első futamban indultunk, 11-kor. Gyorsan kezdtünk, nem is bírtam sokáig, hamar elkezdtem erősen csúnyán venni a levegőt futás közben. Szerencsére jöttek az akadályok, mindig volt egy kis időm, hogy kifújjam magam. Gábor mindegyiknél lovagiasan előreengedett, mert ő mivel gyorsabb nálam, hamar utolért. Ő nagyon jól érezte magát, a tempó is kényelmes volt neki, de velem maradt, nem akart otthagyni.
Úgy éreztem, hogy lassabban futunk, mint az elején, de tulajdonképpen nem tudtam, mennyire, mert nem volt nálam futóóra. Sajnáltam bevinni a sárba, mert volt pár sáros akadály is. A tavalyi után Gábor egy évig cikizett, hogy nem vetettem bele magam eléggé, idén igyekeztem megfelelni az ezirányú elvárásoknak is.
A futás része nem esett valami jól, de úgy éreztem, hogy az akadályokon gyorsan átjutottunk. Végre közeledett a cél, együtt futottunk be, régen volt már ilyen, jólesett.
Még viccből fel is álltam a dobogóra egy fénykép erejéig, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy bármi eredményt is elértem. Elég nehéznek éreztem a futást, nem esett jól, és szerintem nem is ment jól. Még egy kicsit elvoltunk, a tűzoltók lemosták rólunk a sarat, kikértük a meleg kaját, ettünk dinnyét.
Még jó két óra volt az eredményhirdetésig, kicsit fáztam is, mert vizes voltam, hiába volt meleg, gondoltam menjünk. Annyit tudtam, hogy 44 percet futottunk, de hogy ez mire elég, azt nem, de hogy őszinte legyek nem is nagyon gondolkodtam rajta. Csak két nap múlva tudtam meg, hogy én nyertem a 45+ női versenyt.
Hát mit mondjak erre, nagyon sajnáltam, hogy nem vártuk meg az eredményhirdetést, biztos óriási élmény lett volna… A szervezők nagyon kedvesen postán elküldték a kupát és az ajándékot, köszönet nekik érte.
Jövőre én leszek a címvédő… hogy mik vannak :)
(Fotó: Facebook - rendezők)