Tavaly nem jutottam el erre a földalatti futásra, és állítólag nagy élmény volt, úgyhogy idén eldöntöttem, én is kipróbálom. Idén nem sok drága versenyen indultam, így bár a nevezési díj jó magas, úgy gondoltam, belefér az idei költségvetésbe. Különösebben nem készültem rá, jó kis edzésnek, élményfutásnak fogtam fel.
Sokan jöttek jelmezben, kifestve, de maga a mezőny nem volt népes, én valahogy nagyobb tömegre számítottam. Nagyjából 150-en rajtoltunk el a félmaratonon. Mi Gáborral a vége felé indultunk, és ott is értünk célba. Három kört kellett megtenni, kisebb részét Kőbányán, nagyobb részét a Sörgyár udvarán és a pincében. Az udvari szakasz elég semmitmondó volt, ráadásul a talajviszonyok sem voltak valami jók. Az első körben világosban még elment, de a másodiktól már csak az mentett meg minket, hogy Gábor a telefonjával világított, hogy lássuk nagyjából, hová lépünk. Néhol mécsesekkel volt kirakva az út, az legalább jól nézett ki a sötétben.
A sokat emlegetett barlangi élmény következett, hát nem tudom, lehet, hogy csak engem nehéz lenyűgözni, de én nem éreztem azt a katartikus élményt, amiről mások beszéltek. Volt egy-két jópofa installáció, pl. a gitározó csontváz zenekarról eszembe jutott a Word of Warcraft hasonló jelenete. De nagyobbrészt csúszós, egyenes folyosók végéig kellett elfutni, és vissza.
Az első körben még kínlódtam, nehezen melegedtem be, főleg, hogy rögtön felfelé indultunk meg, de utána már rendben voltam. A frissítőknél jólesett a meleg tea, a második körben megettem egy Isostar kockát, és így nagyjából simán ment a futás. 2:14-et futottunk, szerintem nem volt meg a 21 km-es táv, mert ennél azért lassabbnak éreztem. De így a téli alapozás kezdetén nem is vártam jobbat.
A befutónál érmet azért kaptunk, de ennyi pénzbe nem fért bele a póló, azt sajnáltam, főleg, hogy elég jól nézett ki. Nem hiszem, hogy ide többet eljövök, az élmény engem annyira nem ragadott meg, és az ár-érték arány sem mondható túl jónak.
Kakukkhegy K.O. 25
Amíg szép az idő, és ilyen színes az erdő, addig próbálok minél több túrára eljutni, így a négynapos hétvége másik programja részemről egy túra volt, a Kakukkhegy K.O. 25 km-es távja. Tekintettel a szombaton futott félmaratonra, most gyaloglást terveztem. Nagykovácsiban volt a rajt és a cél, 8:45-kor már el is indultam. Előző nap letöltöttem az új órámra az útvonalat, ez volt az első olyan túrám, ahol kipróbálhattam, mennyire segíti a tájékozódást.
Itt is rögtön felfelé indultunk meg a Nagy-Szénásra, ismerős volt az útvonal egy része is, a Budai tájakon keretében már jártam erre. Már kevesebb a fákon a lomb, de azért még van, és gyönyörű színes is, úgyhogy mindenképpen megérte eljönni. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, végig sütött a nap, és kellemes túrázóidő volt.
A Nagy-Szénásról lefelé utolértem egy sporttársnőt, akivel aztán együtt maradtunk a célig, jót beszélgettünk. A tájékozódással nem volt sok gondunk, hála az órának, pár méter után rájöttem, ha véletlenül rossz felé mentünk.
Szép volt az útvonal, nem is volt nagyon nehéz, a rendezők jó kedélyűek és kedvesek, úgyhogy jól sikerült ez a nap.