Előtte volt négy elég jól sikerült hetem, összesen 158 km-el, úgyhogy nem volt különösebb lelkiismeret-furdalásom amiatt, hogy a szabadságot pihenő hétnek veszem. Amúgy is reggeltől estig mentünk, a Wieliczka-i sóbányában például öt órát eltöltöttünk odalenn, és még csak fel sem tűnt, hogy repül az idő.
Esténként úszkáltunk egyet a hotel uszodájában, de azt se sportból, csak úgy jólesően.
És volt két napunk a Tátrában, ahol kirándultunk az egyik legszebb helyre, ahol valaha jártam: Morskie Oko, a Magas-Tátra legnagyobb tava. Egyszerre emlékeztetett az Adriai-tengerre, és a Plitvicei tavakra. Kék víz, buja zöld növényzet, körülötte kétezres csúcsok… Ha valaki arrafelé jár, ki ne hagyja.
Lesz majd képválogatás, egyelőre azokat tudom megmutatni, amelyeket futás közben készítettem telefonnal.