Nagy terveim nem voltak, még nem olyan régóta futok újra, gondoltam, ha a múltkori 6:20-as tempónál jobb sikerül, akkor már elégedett leszek. Gábor csalogatott, hogy a rajt után fussak vele, de azt gondoltam, hogy nem sok esélyem van vele tartani a lépést. Ő egy hivatalos két órán belüli félmaratonban reménykedett, versenyen még eddig nem volt neki ilyen.
A körülmények adottak voltak a jó futáshoz, sík pálya, nem zavaróan sok, de elég futótárs a mezőnyben. Talán az erős szél, és a szélcsendes helyeken a meleg volt kicsit zavaró.
Együtt rajtoltunk, de a chipes időmérés miatt nem volt ebből senkinek sem hátránya. Próbáltam lendületesen kezdeni, a mezőny is vitt magával, mentek a 6 perc alatti ezrek. Mondjuk azzal tisztában voltam, hogy a jelenlegi edzettségemmel a 7 km-en kellett volna indulnom, és igazából ott fog eldőlni a végeredmény, hogyan bírom a második kört.
Végigfutottunk a Tisza-parton, egy helyen még a Tisza is látszott, ha már róla kapta a nevét a verseny. A mezőny még sűrű volt annyira, hogy mindig volt, aki húzzon magával. Az órán látszott a lépésszám, azt próbáltam mindig korrigálni, amikor láttam, hogy csökken. A tempót csak tájékoztatásul néztem, az első körben szépen 6 alatt voltak az ezrek.
A második kör elején légüres térbe kerültem, nem volt előttem senki, hiába próbáltam korrigálni, le is lassultam kicsit. Két tiszakécskei lány ért utol, összekapartam magam, visszaelőztem őket, aztán megint utolértek, velük macska-egereztünk majdnem végig, mert gyorsabban futottak nálam, de többször megálltak sétálni.
A Tisza parton utolért egy fiú, megpróbáltam vele tartani a lépést, úgy nézett ki, sikerül is ráragadnom. Korábban az egyik vizes frissítő előtt megettem az energiakockámat, talán az is segített. A két utolsó km-re felszívtam magam, lehagytam a fiút, a célegyenesben is lefutottam még pár embert.
A hivatalos időm 1:27:26 lett, ez a női 14 km-es versenyben a 13. helyet, korosztályomban a 6. helyet jelentette. Az órám által mért távolságra vetítve 6:10-es lett az átlagtempó.
Az első körrel teljes mértékben elégedett vagyok, a másodikban van még mit fejlődnöm, de még az elején járunk, Csonti szerint valamikor őszre állhat össze a dolog, addig meg örülök annak, ami jön.
Átvettem a befutócsomagot és az érmet (szerintem az egyik legszebb érem a gyűjteményemben) és leültem, vártam Gábort. 1 óra 50 perc körül odamentem a pálya széléhez, és nemsokára láttam is, ahogy jön a kanyarban. Tapsoltam, kiabáltam, ez aztán hatalmas egyéni csúcsnak ígérkezett, és az is lett, 1:51:29, nagyon szép eredmény, gratulálok itt is!
A jól sikerült verseny után átmentünk a fürdőbe. Minden futó kapott egy aznapra érvényes belépőt, így egy kicsit lazíthattunk a termálban, és úszhattunk levezetésnek.
Nagyon jól sikerült nap volt, a szervezés teljesen rendben volt, szerencsénk volt az idővel, végül is mindketten egyéni csúcsot futottunk (mert én még sohasem futottam 14 km-es versenyt), jólesett a fürdés is. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a versenyt!