Ideális futóidő volt, azaz hideg, és 20 perccel halasztották a rajtot, nem esett jól a várakozás. Az első km eltelt a helyezkedéssel, meg az akklimatizálódással, de utána sikerült egy jó tempót felvenni és tartani is. A hideg miatt nem volt sok sétáló, egy idősebb hölgy megjegyezte, hogy „de jó tüdejük van”, ezt próbáltam elismerésnek venni 😊 A 6 perc körüli tempót tudtam tartani, és nem is volt az a „nem vagyok normális, minek jöttem én ide” érzésem, mint a legutóbbi tatai futásaimon.
Azért jó 90 százalékos erőbedobással futottam, abszolút komfortzónán kívül. 5 km körül hittem el, hogy meglehet, tudtam, hogy itt a végén dől el, de most elég jó vagyok ahhoz, hogy meg tudjam csinálni. A 2-7 közötti ezreimen 10 mp-en belüli szórás volt, úgyhogy szerintem egész jól osztottam be az erőmet. Cél, csippantás, az órán az idő 41:39, szóval meglett 42 percen belül. A női mezőnyben 14. lettem, 60 indulóból. Most nem volt korosztályos besorolás, pedig kíváncsi lettem volna, az hogy alakult.
Ez a verseny az volt, ahol tényleg minden összejött, a formaidőzítés, az időjárás, a taktika, semmit nem csinálnék másképp, ha újra le kéne futnom.
Ez a futás még arról is nevezetes volt, hogy először vettünk részt céges csapatban, két kollégám is futott a mezőnyben.